Régóta szemezgetek már ezzel a furcsa nevű olasz tésztaétellel. Elméletben sokat tudok róla, de még sohasem készítettem és arra sem emlékszem, ettem-e valaha mediterrán kalandozásaim során. Azt írják, pofonegyszerű az elkészítése - akkor meg pláne itt az ideje kipróbálni.

Egy hőségriadós vasárnap délben érkezett el az idő az aglio e olio megvalósítására. Az isteni szikra akkor jött, amikor egy zacskó linguine olasz durumtésztát találtam a spájzban, bár spaghettit kerestem - a linguinét különösen szeretem. Érdekes, hogy az ugyanolyan összetételű, de különböző formájú, alakú tésztafélék bizonyos ételekhez jobban passzolnak. A linguine ez esetben még jobb is, mint a spaghetti: a lapos vékony tésztaszálakon jobban megtapad az olajos mártás.

A tésztát megfőztem sós vízben a szokásos al dente puhaságúra (vagy keménységűre - foga válogatja). Az olasz tésztát, mivel durumlisztből készült, nem kell leöblíteni főzés után. Egy nagyobbacska serpenyőben fél deci olivaolajat melegítettem (nem túl forróra), majd három gerezd összenyomott fokhagymagerezdet szórtam bele. Pár percig pirítottam, amíg pasztellszínű nem lett, utána fél csomó apróra vágott zöldpetrezselyem következett. A tüzet elzártam közben és egy perc múlva már bele is borítottam a serpenyőbe a leszűrt linguinét. Alaposan össze kell forgatni, hogy az olajos mártás jól bevonja a szálakat.

Ezután néhány dekányi pecorino sajtot reszeltem rá (de a parmezán vagy a grana padano is ugyanolyan jó), és ezzel is összekevertem. Tálaláskor pár csepp friss citromlevet ajánlanak az olaszok a tésztára csöpögtetni. Kipróbáltam: tényleg úgy az igazi. Nagyon egyszerű, nagyon gyors és nagyon finom a pasta aglio e olio.

De nem magában ettük a fokhagymás-olivaolajos-petrezselymes-parmezános tésztát, hanem néhány guszta királydurbincs kíséretében. Ma nem a halak a főszereplők, de azért megemlítem, hogy fokhagymás fűszervajat tettem a hasukba, olivaolajra fektettem őket és egy szál karikára vágott sárgarépát is közébük szórtam. A grillsütőben 15-17 perc alatt tökéletesek lettek, a répa is szépen megpirult. Ezalatt kikevertem a salátaöntetet a madársalátára. Mindössze 20 percet kellett erre a nagyszerű ebédre szánnom.

A legközelebbi alkalommal pár guszta tigrisrák kísérője lett az olasz fokhagymás-olajos tészta.

Az aglio e olio felkerült az étlapunkra.