Itália ízei világszerte népszerűek, de a szicíliai konyha túltesz a többi tájegység finomságain is - az olaszok szerint is.  A manapság oly népszerű streetfood jeles képviselője az arancini, a kisebb-nagyobb /akár öklömnyi/ sült rizsgolyók hússal, gombával és sok más finomsággal töltve, amiket kis bisztrókban árulnak és akár az utcán is fogyaszthatók, garantáltan elűzve az éhséget egy ideig.

 Ugyancsak szicíliai streetfood - az édes oldalról - a cannolo nevű desszert: selymes ricottakrémmel töltött ropogós tésztatekercs, amit néhol kívánság szerint aprított pisztáciával vagy kandírozott narancshéjjal szórnak meg a két végén.

 Palermo tengerparti város, a fritto misto: a frissen kisütött, lisztben panírozott vegyes tengeri mindenfélék /tintahalkarikák, rákok, polipcsápok, apró halak/ a talponállókban is kaphatók, itt pisztáciamártással. Kívül ropogós, belül puha, a titka, hogy mindig frissen készül - sokszor sorban is állnak érte.

 A Bisso Bistrot közelében - ahol a fenti finomságot kóstoltuk - vacsora után ilyen látnivalók kápráztatnak el. 

 Régi vágyam teljesült, amikor megkóstolhattam a spagettit tengeri sün ikrájával ízesítve. Kissé jódos ízt éreztem benne, a spagetti rákkal sokkal finomabb volt...

  A jakabkagyló régi kedvencünk, a tömör húsú, édeskés, nagy méretű kagylókat gratinírozva, egy pár scampival együtt tálalták egy tengerpart-közeli étteremben. Minden hal és tengeri herkentyű garantáltan friss.

 A szicíliaiak egyik kedvenc desszertje, a ricottás krémmel töltött Cassata két variácóját is megkóstoltuk.

 Palermo piacai közül a zegzugos La Vucciria a leghíresebb. Árulnak itt mindent, nem csak élelmiszereket.

 Persze, a pizza sem maradhatott ki, bár az eredetileg nápolyi találmány, de Palermoban is fatüzeléses kemencében készítik, ezúttal padlizsánnal.

A mediterrán ételek rajongójaként meg lehettünk elégedve a palermói felhozatallal, de mind közül a desszerteket találtuk a legkülönlegesebbnek, legfinomabbnak. Az elegáns, de az egyszerűbb cukrászdák is elképesztő választékban kínálják a mandulás, pisztáciás, kandírozott gyümölcsös finomságokat (mór örökség), a marcipánból megformált pici élethű gyümölcsöket. A fagylaltot általában egy kettévágott briósban fogyasztják az apró csészében kínált kortynyi, de utánozhatatlan ízű olasz kávé mellett.

Még egy különlegességet emelnék ki, a granitát, ami jégkása, de valódi gyümölcsös ízesítéssel. Legnépszerűbb a citromos, de legalább 7-8 félét kínálnak minden valamirevaló kis parlemói bárban is. Mi kellemes tavaszi időben jártunk ott, de főleg a nyári nagy hőségben remek hűsítő.

 Szerencsés sziget Szicília: itt terem a narancs, a citrom, a mandula és a pisztácia, a tenger ellátja őket mindenféle friss hallal, a különböző régi kultúrák keveredése pedig különleges gasztronómiát hozott létre. Talán közhely, de nagyon igaz: a mediterrán életszemlélet irigylésre méltó. Kívánom, minél többen tapasztalják, kóstolják meg személyesen.