Egy virtuális élettel korábban, vagyis egy netes inkarnációmmal ezelőtt a https://hajdurivorkatidzslaci.wordpress.com/ című blog gazdájától, HajdúLacitól kaptam a tippet, hagymalekvár-ügyben. Telt-múlt az idő, néhanapján eszembejutott a dolog, összefutott a nyál a számban, aztán valahogy mindig elmaradt a dolog. Tegnap aztán csak addig küszködtem,mit kellene a fehérkenyér-disznósajt kombóhoz enni, míg megvilágosodtam.
Anno azt a választ kaptam a kérdésemre, hogy az olivaolaj-méz-balzsamecet hármas arányának kérdését a kóstolgatás megoldja. Így igaz, valahogy tényleg érezni lehet,miből mennyit.
Én valahonnan azt tanultam, az a legjobb, ha vajat és olivaolajat együtt hevítünk, így egyik sem ég meg. Most is így tettem, felkarikázott lilahagymát pároltam meg a zsiradékon, fedő alatt. Sót, borsot adtam neki, utána mézzel megkaramellizáltam a hagymát, majd kevés balzsamecettel és vörösborral megöntöztem és elpároltam belőle az ecetillatot. Alig bírtam kivárni, hogy kihűljön, a végén már türelmetlenségemben hideg vízbe állítottam a kis porcelánedényt, amiben tálaltam.
Megettük, így ma az ebédhez - mit volt mit tenni - újabb adagot csináltam, duplát. :))))