Az öntöttvas edény előnyeiről már sokat írtunk a Lepcsánkparty blogon, szinte napi használatban van nálunk. Az időzített sütés előnyeit kiaknázva minimális erőfeszítéssel remek ebédet kerekíthetünk.

Egy kiló 30 dekás rövidkarajt besóztam, borsoztam, belefektettem az öntöttvas lábosba és körberaktam közepes vastagságúra szeletelt sárgarépa- és petrezselyemdarabokkal. Némi vizet aláöntve beraktam a 180 fokos sütőbe, másfél órás sütésre, időzítéssel.

Az unalmas tört krumpli-krumpliüré-rizsköret vonaltól elemelkedve a burgonya gratin mellett döntöttem. Feltettem 4-5 karikákra vágott krumplit sós vízben főzni  - időspórolásból, bár az autentikus recept nyers szeletelt krumplit ír elő, de nekem nagyon bevált ily módon készítve. A sajtmártás tejszínből bőkezűen adagolt vajdarabok, némi rokfort és frissen reszelt parmezán segítségével óvatosan összefőzve néhány perc alatt elkészült.

 A félig megfőtt krumplikarikákat egy tálba rétegeztem, felváltva a sajtmártással, amit vízzel kissé meghígítottam. A tetejére is parmezánt reszeltem. Mehetett ez a tál is a sütőbe, de csak negyven percre, az első félórában alufóliával lefedve.

 Így nézett ki a karaj a másfél óra leteltével: látszik, hogy a zöldségek szépen megpirultak és a hús vajpuha lett.

 Tányérképet nem tudtam készíteni, csak néhány maradék hússzeletet fotóztam.

A remek burgonya gratin nagyon illett hozzá. A rokfort és a parmezán csodát művelt a krumplival. Egyszerű, mindennapi alapanyagokból kevés munkával finom újdonságot sikerült készíteni.