Mindig öröm idehaza friss, azaz nem fagyasztott garnélarákhoz jutni. A friss rák nem pompázik rákvörös színben, mint az előfőzött, hanem szürke, de az ízbéli különbséget zongorázni lehetne. Már sokszor szerepelt többféle rák is a Lepcsánkparty posztjai között  /nem véletlenül, mivel a szerző egyik kedvence/, ezúttal páccal bolondítva készítem el.

Két főre 14 darab egész, héjas friss garnélarákot vettem a 30-40-es méretből, súlyra kb. 35 dkg volt. A rákokat megmostam, citromlével meghintettem, két fokhagymagerezdet préseltem rájuk, kaptak egy löttyintés édes chiliszószt, zöldfűszerkeverékkel megszórva és olivaolajjal meglocsolva pár óra hosszat pihentek a hűtőben.

Sütéskor egy kis olivaolajat tettem a serpenyőbe, még két gerezd fokhagymát - rák esetében a fokhagymából szinte semmi sem elég - és már sütöttem is a rákokat, egy kis páclevet is a serpenyőbe öntve. Három perc az első oldalnak, erős - közepes hőfokon, még kettő perc fordítás után és már el is készülnek az illatozó garnélák. Tovább ne süssük, mert kiszáradhat.

Jókor el kell kezdeni a spagetti főzését is, mert a rák hamar elkészül. A kész spagettit egy kis citromlével, löttyintésnyi olivaolajjal és apróra vágott friss bazsalikomlevelekkel ízesítettem.

 Íme, a kész garnélatál.

 Még egy friss zöldsaláta, meg egy kis fritto misto (panírozott olasz tengeri mindenféle, zömmel tintahalkarika), hogy egy kis ropogtatnivaló is legyen a tányéron.

A frissen sütött garnéla héja egy hegyes késsel könnyen lehámozható, de kézzel is megtisztíthatjuk - így az abszolút autentikus!