Anyósomnak sütöttem születésnapjára ezt a tortát. Nálunk két éve igazán nagy ünnep ez a nap, amikor egy súlyos betegség miatti kórházba vonulása előtt kikönyörögte az  orvostól, hogy még egy napot hadd töltsön itthon, hogy a szülinapján a családját megvendégelhesse. Túlélte, mert Harcos. És szeretjük a mi kis saját házisárkányunkat, úgyhogy megérdemel egy tortát az ajándékai mellé.

Szív alakú kapcsos tortaformában sütöttem egy hét tojásos piskótát. A piskóta készítése általában megosztja a közvéleményt: mindenki másra esküszik. Van, aki külön veri fel a fehérjét (ahogy én is, csipetnyi sóval), van aki együtt. Állítólag az sem mindegy, hogy mit borítunk mibe.

Én a 7 tojássárgáját először habosra keverem 7 kanál kristálycukorral egészen addig, amíg már nem ropog a cukor és szép fehéres-sárgás a massza. Utána 7 kanál lisztet is belekavarok,alapesetben. Most ez csak 6 kanálnyi lett, mert a hetedik (te magad légy, ezt nem bírom kihagyni!) egy kanálnyi kakaós cappuccino-por volt. A tojásfehérjéket felvertem, a sárgájához óvatosan hozzávegyítettem, ahogyan anyám tanította, csak finoman, egy irányba mozgatva, hogy ne törjön össze a hab.

A kisült piskótát rácsra rakva hagytam hűlni, majd kettévágtam és másnap - kalandos körülmények között - megtöltöttem krémmel.

Nos, a krém:

Első lépésként megkérdeztem a férjet, muszáj-e pont akkor hógolyózniuk, nem lehetne-e, hogy egy félórával később, miután bevásárolt nekem a tortához.

Utána elmondtam, mit hozzon. Kérdeztem, felírjam-e. Áááááááááááááá, hát  ennyit meg tud jegyzeni. Aha, legközelebb az 5 kiflit és 5 zsemlét is fel fogom neki körmölni egy cetlire.

A következőkkel engedtem el a boltba: "Hozzál porcukrot, egy tábla tortabevonó csokit és 2 /azaz KETTŐ / mascarponét. Ha nagyon drágállod a mascarponét, hozz helyette ugyanannyi súlyú NATÚR krémsajtot, tubusosat!"

Kis idő múlva életem párja hazajött a boltból, kettő tortabevonóval, abból is egy olyan gyenge minőségűvel, amiről jobb szót sem ejteni. És hozott 4, azaz 4 tubus krémsajtot (nettó össztömeg 32 deka, a fél kiló mascarpone helyett). Ebből 1 tubus volt sonkás, amit értelemszerűen nem kívántam valahogy a kávékrémbe belenyomni és 3 tubus tejszínes. Ez utóbbinak van egy csipetnyi sós mellékíze, de ez már nem osztott, nem szorzott, mint a néhai matektanár.

Nem szóltam. Tényleg nem, csak miután már lehiggadtam, akkor kérdeztem meg, hogy akkor ő ma úgy ébredt, hogy röhögött magában azon, hogy ma kibabrál az asszonnyal? 

No, azért a krémsajtot kikevertem porcukorral, kakaóporral, cappuccino-porral, kevés főtt feketekávéval és egy icipici citromlével, aztán felvertem a tejszínt habbá és hozzáadtam a sajtos krémhez. 

Megtöltöttem és bevontam a torta oldalát, tetejét a krémmel, aztán csokimázzal jól megcsurgattam, hagyva, hadd folyjon le az oldalán is. Az oldalát - ahol a csokimáz alól kikandikált a krém - megpakoltam durvára tört mogyoróval, kesudióval, mandulával, aztán habzsákba töltöttem a felvert tejszínből és kicsit csinosítottam a torta tetején, pár habrózsával.

Ím: