Ebben a borús novemberi időben, amikor napot már régen nem láttunk és 6 fok fölé nem bír emelkedni a hőmérséklet, ekkor van szükség a jó melengető ételekre. Szerencsére beugrott a székelykáposzta ötlete, amit már nagyon régen nem csináltam. Volt itthon savanyúkáposzta a piacról, meg szép sertéscomb. És itt a szuper elektromos okoskukta is, ami minden főzési időt lerövidít - hát akkor hajrá!
60 deka sertéscombot kockára vágtam, és mangalicaszalonna kiolvasztott zsírján, meg egy fej fonnyasztott hagymán megkapattam minden oldalát.
A húst csak picit sóztam, a pirospaprikával bőkezűbb voltam, kapott még vagy 10 szem egész feketeborsot, két összenyomott gerezd fokhagymát, meg egy jó hintésnyi őrölt köményt is. Következett az étel főszereplője, a savanyúkáposzta. Kicsit kimostam, hogy ne legyen túl sós és összekevertem az edényben a hússal. Még egy szeletelt paradicsom került a kukta belső edényébe.
Felöntöttem vízzel addig, hogy majdhogynem ellepje.
Az okoskuktámat egy 35 perces párolás programra állítottam, így készült magas nyomáson a székelykáposzta. Amikor a gőz spontán távozott és a kukta fedeje nyithatóvá vált, ez a látvány fogadott.
Semmi továbbit nem kellett az étellel tenni, csak egy jénai tálba átrakni.
A tejföl hozzáadása a tányéron történt, nálunk ez a szokás. Van, ahol már belefőzik az ételbe a tejfölt, de így ízlés szerint adagolható. Számomra mindig pikáns érzés, ha a hideg tejföl rákerül a forró ételre. És természetesen másnap a legfinomabb, amikorra jól összeérnek az ízek - ahogy hajdanában Petőfi kortársa, a névadó Székely József is szerette.