A finom puha, ízes borjúhúsról sokszor csak álmodunk, de olyan ritkaság, hogy ha véletlenül meglátjuk egy üzletben, rögtön csapjuk le rá. Nem is a pörkölt, hanem a gazdagabb ízű zöldséges borjúragu járt a fejemben, amikor mindössze egy csomag konyhakész kockázott borjúhúsra akadtam. Szerencsésen volt otthon mindenféle hozzávaló zöldség: sárgarépa, petrezselyemgyökér, zeller, még karalábé is, mivel előző nap húsleves készült és maradt még némi levesbe való zöldség.

A felkockázott szép világos húst libazsíron megpirítottam kissé, majd hozzáadtam egy fej felaprított hagymát és két gerezd zúzott fokhagymát.

Így is pirítottam pár percig, addig megtisztítottam és ferdére karikáztam egy-egy szál répát és petrezselyemgyökeret, negyed karalábét és egy nagyobb zeller negyedét. Most ők is az edénybe kerültek, némi pirításra. 

Időközben a hűtőből elővettem a húslevest, nem zsírtalanítottam le és néhány merőkanállal a piruló hús-zöldség keverékhez adtam belőle. Már csak egy kevés pirospaprikával kevertem el, végül jöhetett az ízesítés: só, bors, kis őrölt kömény, egy nyomásnyi a tubusos paradicsompüréből, csipet tárkony és néhány friss zsályalevélke.

 Lefedve pároltam kb. 30 percig, időközben alá-aláöntögetve a húslevesből és néha óvatosan megkeverve. Bor is mehetett volna alá, de a borjú esetében sokszor bizonytalan vagyok: fehér- vagy vörösbor illik-e jobban az elkészítéséhez, illetve a fogyasztásához.

 Az illata főzés közben már elárulta, hogy ez bizony nagyon finom - úgy is lett. Jó sűrű mártása lett, már csak egy kis kunkori fusilli-tésztát főztem hozzá (ez volt a kívánság) és már kész is volt a finom ebéd két fő részére.

Hozzávalók két - három főre:

40 dkg felkockázott borjúhús, 1 közepes hagyma, két gerezd fokhagyma, 1-1 szál sárgarépa és petrezselyemgyökér, egy-egy kisebb darab zeller és karalábé, 0,75 liter húsleves vagy hús alaplé, friss zsálya (szárított is jó), morzsolt tárkony, őrölt köménymag, fél evőkanál paradicsompüré, só, bors.