Ez az étel némileg zavarodott állapotban készült. De ki nem érezné magát megzavarva, ha csőtörés következtében ki kell pakolnia jól felszerelt spájzát. Így történhetett, hogy marha helyett véletlenül egy kisebb darab, de gyönyörű szarvascombot vettem ki a mélyhűtőből, ami csak a kiolvasztáskor láthatóvá vált feliratból derült ki. Finom hétvégi családi ebédhez szántam - ehelyett egy esőre hajló szimpla keddi napon lett belőle nem szimpla vacsora.

A gyönyörű színhúst felkockáztam. Az edényben egy kis füstölt szalonnát olvasztottam, ezen megdinszteltem egy fej hagymát, majd kissé átpirítottam a húst.

Megsóztam, borsoztam, hozzáadtam cirka 15 deka félbevágott csiperkét (a mélyhűtőben rejtőző fagyasztott vargányámat persze ilyenkor nem bírom megtalálni...),

továbbá hosszúkás csíkokra vágott sárgarépát és petrezselyemgyökeret.

A fűszerezés a fent említett okok miatt a só és bors mellett a rozmaringra korlátozódott, de azért egy üveg vörösbort még megtaláltam és időnként löttyintettem egy kicsit az edénybe a párolás során. Kb. másfél óra alatt komplett lett.

Remekül megpuhult, jól összeértek az ízek és nem is hiányzott többféle fűszer a szarvas ízharmóniájához. Krumpliröstivel tálaltam.

/A spájz polcait meg szét kell szerelni, aztán festés, összerakás és mehet vissza minden - de ez még odébb lesz./