Jó annak, aki hozzájuthat igazi szatmári szilvalekvárhoz. Nekem a híres penyigei szilvalekvárom van, amit kemencében készítenek hozzáadott cukor nélkül: nem keményedik meg és őrzi a szilva remek aromáját.
Ezt a finomságot akartam süteménybe tölteni, amihez - nem lévén sütitündér - a legegyszerűbb megoldást választottam, a leveles tésztát.
Mélyhűtött kisebb lapokból álló leveles tésztából indultam ki. Kiolvasztás után a hűtőből kivéve még hidegen kicsit megnyújtottam a sodrófával, hogy a tészta valamivel vékonyabb legyen, kettévágtam a lapot és egy jó kanál szilvalekvárt tettem a közepére, kissé ellapogatva.
Utána kettéhajtottam, sütőpapírral bélelt tepsibe raktam a tésztacsomagokat, megkentem felvert tojással és megszórtam mandulaforgáccsal.
Előmelegített sütőben 180 fokon légkeveréssel sütöttem 30 - 35 percig, addig, míg a leveles tészta szép színű lett.
Amikor ezt a sütit eszem, mindig a békebeli hájas tészta jut az eszembe, arra hasonlít az íze és a roppanós rétegei.
Mandulalapocskák helyett megszórhatjuk sütés előtt barnacukorral is, vagy lehet klasszikus módon a tálaláskor meghinteni porcukorral.
