Megérkezett az olyannyira várt tavasz nyár, s vele együtt elindultak a különféle sajt-, bor-, és egyéb fesztiválok, rendezvények. Ezekre, illetve piacra kilátogatva sikerült hirtelen felindulásból mindenféle fűszereket összevásárolnom. Ezzel új kihívás elé állítva magam: a fűszerek adottak, nézzünk valamit, amit lehet velük főzni. Közepesen hosszú tanácstalankodás után a két szerencsés kiválasztott egy gombaleves, utána pedig egy zelleres-zöldbabos-tejszínes borjúragu lett.
A leveshez:
- fél kiló laskagomba
- kis fej vereshagyma
- babérlevél
- rozmaring
- borókabogyó
- további fűszerek, amiket nem felejtünk el
- tejszín
- főzőbor (ezúttal Nyakas-féle Aligvárommal portalanítottam a nyelőkét)
A gombaleves alapvetését PO koma Pásztortűzön megénekelt receptje adta. Feledékenységem okán a recept a kivitelezés során kissé átalakult. A feltett vízbe rozmaringot tettem kakukkfű helyett, mivel úgy emlékeztem, van még kakukkfüvem, így nem vettem. Mint kiderült, rosszul emlékeztem. A citrom is mindenestül kimaradt. Másik lábasban két fej hagymát pici zsíron megpirítottam, majd rádobtam fél kiló laskagombát. A főzőbor minőségének ellenőrzése után (kb. 10 perces folyamat, nem szabad elhamarkodott döntést hozni) a gombát megsóztam, répát nem tettem bele, ehelyett megszórtam némi trombitagomba-porral. További kb. 15 perc párolás után átszűrtem rá az időközben felforrt babérleveles, borókabogyós, rozmaringos levet, öntöttem bele kb. 2 deci tejszínt, mikor azzal újra felforrt, a legvégén egy pohár fehérbort is, és ekkor fűszereztem készre.
A bornyúhoz:
- 60 deka borjúcomb (kedvenc szír hentes-és csemegeboltomból)
- 2 szál répa
- 1 szál zeller
- 30 deka zöldbab
- fej vereshagyma
- zöldfűszer-keverék
- vaj
- tejszín
A második kiválasztott, a borjúragu eredeti receptjét inkább nem írnám le. Az ötlet jó, de miután azzal kezdte, hogy a hagymát margarinon pirítsuk, rájöttem, a leírás alaposabb revízióra szorul. Az étel ízét egy zöldfűszerekből álló, levendulás fűszerkeverék adta. (A nálamnál precízebb szakácsok kedvéért az összetevők: kakukkfű, tárkony, petrezselyem, rozmaring, majoranna, oregano, bazsalikom és levendula). 60 deka borjúcombot rádobtam egy fej, vajon megpárolt hagymára. Mikor megpirult, és elkezdte a levét kiengedni, megszórtam a keverékkel. Közben másik lábosban szintén egy kis vajon odatettem két szál sárgarépát és egy szál zellert karikára vágva 30 deka zöldbab társaságában. Kb. fél óra után a zöldségeket (néha megkevertem őket, így csak az elején égtek kicsit oda) mindenestül, a kifőtt levükkel együtt ráborítottam a húsra. Csak ekkor sóztam, illetve öntöttem rá kb. egy deci vizet. Innentől még szűk fél óra kellett, hogy a borjú megpuhuljon, mikor ez sikerült neki, ráöntöttem 3 deci tejszínt, illetve még egy kis fűszerkeveréket, és összeforraltam az egészet. Bor nem került belé, mivel lányos zavaromban annyira izgultam, nehogy elrontsam, hogy mire kész lett, kiürült a palack. Sima tésztával tálaltam, ha legközelebb megint csinálok, a köret gnocchi lesz mellé.
Mivel további fűszerek várakoznak kipróbálásra, folytatás következik.