Töredelmesen bevallom, hogy nagy internetes vásárló vagyok. Ezt nekem találták ki: egész napos, munkával súlyosbított lótás-futás után este a fotelben szörfözni a gazdag választékban, hát ez valami csodás. Például ezt a narancsszínű ovális öntöttvas edényt tavaly szereztem be a német ebay-ről, de eddig még csak egyszer használtam. Szegény ott árválkodott a konyhaszekrényben a megfelelő alkalomra várva.
Most viszont itt volt az alkalom egy jó másfél kilós, borjúnak árult (de inkább növendék marha) comb formájában. Guszta házi füstölt szalonnát kockáztam az öntöttvas edénybe és kiolvasztottam.
A lehártyázott, egészben hagyott húsdarabot picit körbepirítottam.
Ezután kivettem a húst és a helyébe rakott felkarikázott sárgarépa-, petrezselyemgyökeret, zeller- és karalábékockákat kissé megpirítottam. Pár perc múltán visszaraktam a sóval, borssal ízesített húst, adtam hozzá három feldarabolt csiperkegombát (mert csak ennyi volt otthon - több is jöhet bele) és egy felkarikázott hagymát. Két gerezd fokhagymát is préseltem a tetejére és felöntöttem vízzel a hús feléig. 180 fokra előmelegített sütőbe raktam a sütőtálat, lefedtem saját tetejével, aztán rá sem néztem, csak a finom illatokat szimatoltam.
Egy óra leteltével belenéztem, láttam, hogy minden rendben, mérsékeltem a sütő hőfokát 170 fokra és egyéb dolgom után néztem. A sütés kezdetétől majdnem két óra telt el, amikor először érintettem villával és puhának éreztem. Elzártam a tűzhelyet és kivettem a tálat /nagyon forró/.
A húst kiemeltem a tálból és lefedve pihenni hagytam. Az edényben visszamaradt párolt-sült zöldségeket villával összetörögettem, megszórtam egy kis liszttel és egy kis vízzel felöntve átforraltam egy sűrű mártássá - kicsit túl sűrű is lett. Közben még egy kis só és bors került bele - semmi egyéb fűszer nem kellett, az íze így is finom volt. (Nem akartam vadas mártás irányába menni.)
A pihentetett húst szeletekre vágtam, a mártással bevontam és a tálalásig melegen tartottam. Szalvétagombóccal szervíroztam: vajpuha lett a hús és a zöldségek és a gomba ruszikus mártása jól kiegészítette.
És egy másik opus, ezúttal sertésből: Egybesült tarja öntöttvas edényben sütve
Másfél napig pácoltam a két és félkilós kicsontozott húst (hagyma- és fokhagymagerezdek, őrölt köménymag, olaj keverékében), mielőtt a sütőedénybe került, az olajos pácot aláöntve, hagyma- és zsenge fokhagymagerezdekkel turbózva, fedőt rátéve, enyhén sózva-borsozva.
Ezúttal hideg sütővel kezdtem a sütést, 180 fokig melegítve a sütőt. 80 percig rá sem néztem, ekkor még egy kis páclé ment bele és visszatettem a fedőt. A kezdetektől jó másfél óra telt el, mire a fedőt levettem és még 15 percig sütöttem. Ekkor elzártam a sütőt, de a húst benne hagytam edényestől pihentetni.
Csak tálalás előtt vettem ki kicsit hűlni, mielőtt felszeleteltem. Vajpuha, ízletes hús lett a végeredmény. Sajnos, csak ez az egy kép készült - sietnem kellett, mert vendégségbe vittem a sültet.
Az öntöttvas sütőedény valóban csodákra képes: természetes ízek, pici fűszerezés, minimális munka és maximális eredmény - ajánlom mindenkinek.
Az utolsó 100 komment: