Barátnőm apukája kissé svábosan főzött, náluk ettem először ezt a fajta bablevest. Ennek jó sok éve már, Misi bácsi is csak az emlékeinkben él, de a levesének az íze a számban. A lánya, a barátnőm tett elém egy tányérral pár hete. Mit mondjak, majdnem könny szökött a szemembe,míg kanalaztam befelé. 

Aztán nemrég a Paprika TV műsorában Bódi Margó mint hagyományos cigány ételt főzte,meg kell mondjam, nagyon gusztusosan. El is döntöttem, hogy ha már ilyen rövid időn belül kétszer is találkoztam vele,megfőzöm.

És lőn Újév napja. Tudjátok: lencse,borsó, bab. 

Füstölt csülköt néztünk volna a férjjel a húsboltban, de mind elvitték előlünk. Így jár, aki két nappal szilveszter előtt még dolgozik, utána meg inkább hajvasaló után rohangál, mint csülök után!

Sebaj,vettünk egy füstölt-főtt tarját, azt tettem fel főni hideg vízben. Amikor már majdnem puha volt, jó adag beáztatott vörösbabot és kissé kinyomkodott savanyúkáposztát adtam hozzá.(Hiába áztattam előző délutántól a babot, nem akart megpuhulni. Anyukám azt mondta, lehet hogy ilyen fajta, adjak egy csipet szódabikarbónát hozzá, hátha...Így is tettem, nemsokára el is kezdett érződni a hatása, hacsak nem placebo-jelenséget érzékeltem.)

Sót nem kapott, az van a füstölthúsban. Ellenben két babérlevelet, néhány szem borsot és egy nagy krumplit felkockázva igen.

Amikor puhára főttek a hozzávalók, paprikás rántással összeforráztam,majd a tűzről lehúzva tejfölt kevertem hozzá.

Szilveszter éjjel bulizni voltunk, de nagyon lájtosan fogyasztottunk alkoholt, úgyhogy a másnaposságot enyhítő hatását nem kellett kifejtenie a levesnek, viszont a hagyományt is betartottuk és igen jót is ettünk.