Nagyon jó csapat állt össze a munkahelyen, aminek a nagy részével együtt ebédelünk, esténként csetelünk és szilveszter este többen azt coming out-oltuk, hogy legszívesebben együtt búcsúztatnánk az óévet. Nos, a keménymag és az ezt kiegészítő kollegák bizonyos időközönként csapnak egy közös, csapatépítő főzőcskézést.
Az idei elsőt január elejére terveztük, de akkor még nagyon bennünk élt a szilveszteri bulizás. többen napokig fáradtak voltak még (;-) ), úgyhogy eltoltuk február első péntekjére.
Főszakácsunk igazoltan hiányzott, úgyhogy gyorsan elővarázsoltuk Tibort, aki nagyon tud bográcsban főzni, ha az első órában nem engedjük inni soft módon.
Délután 1-1/2 2 között találkozott a háromfős csapat és először is taktikai megbeszélést folytattunk: Tibor darabolja a húst, én aprítom a hagymát, Bazs vágja fel a fát. De először is mélyen elgondolkodtunk,a következőképpen:
A hús 8 kiló volt, vegyesen csülök, bőrös comb és tarja, viszont szigorúan ugyanazon disznóból. Tibor úriember, neki van hentese, aki nemcsak biztosította a minőséget, de a csülköt kicsontozta és még a csontot is összefűrészelte. . A hagymából kb. egy kilót pucoltam meg és aprítottam fel, igaz, azt már a kis kézivezérlésű aprítómmal, de így is száz százalék, hogy legalább egy hónapig ha akarnék, se tudnék ejteni egy könnyet sem, annyit sírtam.
Amikor mindezekkel készen voltunk, ismét ittunk egy áldomást, úgyhogy a főnökünk által hozott egyik pálinkásüveg kiürült, igaz, eleve darabban volt, ezért nem hagyhattuk,hogy eloxidálódjon, vagy ilyesmi.
Tűz, bogrács, zsír, hagyma, hús,só, bors, pirospaprika és hajrá!
1/2 3 körül megérkezett a csapat többi része, kivéve Zsanit, aki 1/4 5-re ért oda. Mondjuk, azért aggódtunk kicsit, mert a vodkát ő hozta, meg a kenyeret is, de azzal úgy voltunk, akár magában is megesszük a pörköltöt. De a vodka! Én mondtam: gyerekek, Zsani megitta a vodkánkat! De nem, Zsani nem olyan, meghozta a szeszt, na nem mintha nem lett volna mit inni. Pisti és Karcsi pl. rögtönzött egy forraltbort, ami olyan, de olyan finom borsos volt, hogy az hihetetlen.
No, a kollegák érkezése természetesen a szakértői team felállítását is jelentette. Aki szokott bográcsozni,grillezni, az tudja: mindenkinek van valami észrevétele, hogyan kellene.
Nekünk egy dolog jelentett gondot: az irgalmatlan szél. Eleinte el-elpőtyögött a tűz úgy, hogy körülrakták műanyag (!) asztalokkal, de az utolsó harmadát bent, a tűzhely tetején kellett töltenie a bográcsnak. A füstíz mindenesetre belekerült,ez a lényeg.
Meg belekerült két paradicsom, két paprika 1x1 cm-es darabokra vágva, egy hegyes erőspaprika erejétől megfosztva és felcsíkozva, pár gerezd fokhagyma és egy kis őrölt füstölt pirospaprika.
Kenyérrel, savanyúuborkával és jó baráti beszélgetéssel, hangos kacagással fűszerezve isteni volt.
