Télen melegen, nyáron hidegen egyformán jólesik az üdítő, pikánsan savanykás zöldbableves. Ez a mostani fagyasztott babból készült, mégpedig zöld színűből. Tettem bele többféle zöldséget is és nem a szokásos tejfölös habarással készült.

Egyáltalán nem  szoktam használni ételízesítőket, a Na-glutamát és a sok só és tartósítószer ízéhez sokan hozzászoktak, de érdemes mellőzni, a friss és a szárított zöldfűszerekkel természetes ízeket tudunk az ételekbe varázsolni.

A képen a hozzávalók, kockára vágott sárgarépa, petrezselyemgyökér, kevéske zeller és karalábé, zeller- és petrezselyemlevél, hagyma és fokhagyma, valamit a kisebb darabokra vágott zöldbab, 40 dekányi.        

Fél evőkanálnyi vajon kissé megpirítom a sárgarépát, ez nagyon jó ízt ad majd a levesnek, ezután jöhet a többi zöldség és együtt pirítom addig, míg megérzem az illatát.

Hozzáadom a zöldbabot, megszórom egy evőkanál liszttel, egy leheletnyi pirospaprikával (nem célunk a piros szín), és felengedem vízzel, majd jól összekeverem.

 Most jöhet az ízesítés: a levesbe kerül a zeller- és petrezselyemlevél, a hagyma és egy gerezd fokhagyma egészben, só és bors. Megszórom tárkonnyal - most csak szárított volt itthon, de a tárkony jól bírja a szárítást, intenzív illata jól érezhető és némileg savanykás íze remekül passzol a zöldbableveshez.

Kis lángon addig főzöm, míg a zöldségek megpuhulnak. Ekkor kiveszek néhány kanál levest egy kis edénybe és jól összekeverem egy-másfél evőkanál tejföllel, majd a leveshez öntöm és jó összeforralom. Végül az ízhatás finomhangolása következik: én egy-két kávéskanál ecetet és fél-egy evőkanál cukrot is adok  a leveshez, kicsit utána is sózom - de ez természetesen ízlés kérdése, érdemes kóstolgatni.

Apróra vágott petrezselyemzölddel és tárkonnyal meghintve tálalom.