Ó, milyen gyönyörűségeket találtam a minap egy szupermarket hentesosztályán: argentin steak... Egyenként csomagolt 20 dekás szeletek érlelt marhafartőből. Nem olcsó, de néha elcsábulhat az ember, főleg, ha imádja a marhasteaket, mint én.
Eszembe jutott Argentina, ahol jónéhány éve jártam, a Buenos Aires-i nyolcvan dekás - egykilós steakek... ez is megérne egyszer egy külön posztot.
Jó puha, érett volt a hús, úgyhogy csak egy napra tettem pihentetni a hűtőbe egyszerűen borsozva, mustárral bekenve, babérral, olajban.
Vasárnap délben az egyik kisebb leválasztott darabbal próbasütést végeztem (mivel korábban csak főztem vagy pároltam a marhafartőt): 2-2 percig sütöttem forró serpenyőben mindkét oldalát, utána felvágtam és konstatáltam, hogy nagyjából jó is lesz a sütési időtartam. Közben megsütöttem kevés olajon 25 deka barna csiperkegombát is egy pár levélke rozmaringgal, csipet sóval és melegen tartottam.
Hát akkor hajrá: a forró serpenyőbe csak a pác olajából kicsit beleöntve, a két babérlevél társaságában két percig sütöttem a hússzeletek egyik oldalát,
majd ugyancsak két percig a másik oldalt.
Utána lefedve pihenni hagytam a hússzeleteket. A pihentetés 6-7 perce pont elegendő volt ahhoz, hogy az előkészített, hasábformára vágott krumplit forró olajban (két serpenyővel zsonglőrködve) gyorsan kisüssem. Az időzítés igen lényeges: a hús várhat pár percet - sőt, steak esetében ez szükséges is, de a sült krumpli nem jó hidegen...
Pont az ízlésemnek megfelelőek lettek a hússzeletekek - pedig ez nem is bélszín volt... Nedvdús, zamatos, puha steak gombával, ropogós sült krumplival - mellé kedvenc vörösborommal.
Tanulság: nem kell félnünk újdonságokat kipróbálni, jó dolgok sülhetnek ki belőle. Argentin steak? - Jöhet!
