Klasszikus kombináció, biztos siker. De karajt sütni nem is olyan egyszerű dolog, mivel hajlamos a kiszáradásra, érdemes óvatosnak lenni egészben sütéskor is.
Kedvenc öntöttvas edényemmel még nem ért csalódás, most is hozzá folyamodtam a jó egykilós kicsontozott rövidkaraj elkészítésekor. Először sózott fehér szalonnakockákat olvasztottam fel erősebb hőfokon, a kisült zsíron kissé körbepirítottam a besózott, borsozott, őrölt köménnyel fűszerezett húsdarab oldalait.
Ezután hagyma- és fokhagymagerezdeket tettem az edénybe és a húst meglocsoltam vörösborral - mégpedig új kedvencünkkel - és egy kis vízzel is felöntöttem.
Végül bazsalikom- és rozmaringlevelekkel szórtam meg és az edény súlyos öntöttvas fedelével együtt mehetett is be a 180 fokra előmelegített sütőbe.
Másfél órát töltött a sütőben a karaj, végig lefedve, egy ízben utánatöltöttem még egy kis vörösbort és vizet is. A sütő kikapcsolása után is benn hagytam az edényt a tálalásig - az öntöttvas lábas elképesztően sokáig jó meleg tud maradni.
Időközben késsel felvágtam egy fej lilakáposztát (nem szeretem reszelni). Egy nagyobb edényben cukrot karamellizáltam, erre került a besózott káposzta, amit frissen őrölt borssal és köménymaggal ízesítettem. Lefedve kb. 20 percet pároltam, ekkor még egy jó fél evőkanál cukrot és szűk fél evőkanál ecetet kevertem bele, hogy egyensúlyban legyenek az ízek és tovább pároltam még néhány percig. Végül a fedőt levéve magasabb hőfokon kissé megpirítottam a káposztát - így nyeri el csodás ízét.
Csak közvetlenül a tálalás előtt szeleteltem fel a húst, hogy ne száradjon ki, az edényben maradt ízes szafttal megöntözve. Mellé egy kis pirított lilakáposzta és természetesen krumplipüré is került.