Ismét egy iskolapéldája a "kevés munkával főzzünk finomat" leckének. A sütőzacskóban csodásan összejönnek az ízek, a sütőben gond nélkül elkészül, rá sem kell nézni - ez a vágya minden elfoglalt háziasszonynak.

 Egy jó kilós hosszúkaraj-darabbal kezdtem - a hosszúkaraj puhább és ízesebb, jobban szeretem ezt használni, mint a sokszor száraz rövidkarajt. Besózva, borsozva a sütőzacskóba tettem, mellé egy-egy ferdén felkarikázott sárgarépa és petrezselyemgyökér került, meg egy darabka zeller. Egy meghámozott kettévágott hagyma és három gerezd fokhagyma ment még be a zacskóba az ízek fokozásért. Végül felöntöttem egy bögre vízzel /de éppen fehérborral is lehetne/ és lezártam a zacskót. Pár helyen villával megszúrogattam, hogy a képződő gőz távozni tudjon és egy porcelántálban a sütőbe tettem.

 Hideg sütővel indítva 1 óra 30 perces időzítéssel 180 fokon párolódott a karaj. Az ízek remekül összeértek, különösen a sárgarépa ad extra finom ízt az együttesnek.

 A hús finom, puha és ízes lett.

 A zöldségekkel és egy kis kukoricás rizzsel tálalva a szeletelt karajt finom ebéd kerekedett minimális munkával.

Természetesen lehet variálni a zöldségekkel, ízlés és az éppen rendelkezésre álló hozzávalók szerint.