A karácsony nem kellemes. A langyos lábmosóvíz, az igen. A karácsony lehet boldog, ha a családból, szeretteink közül mindenki együtt van. A miénk az idén nem boldog. De áldott, hiszen személyes veszteségünk ellenére a karácsony lényege, Jézus születése áldottá teszi.
Évek óta elhagytam sok olyan dolgot a karácsonyi előkészületek közül, amelyek a hozott minták alapján működtek és csak elvették tőlem - és így a közvetlen családtagjaimtól is - a készülődés, várakozás tisztaságát. Ami maradt: egy kellemes karácsonyi séta az ünnepi istentiszteletet követően, a család melegének érzése, pogácsaillat (tényleg: az idén a másik otthonomban maradt a pogácsaszaggató, így szívalakú pogácsáim sültek), mély és vidám beszélgetések, jóízű röhögések, a "Ki kér kávét?" mondat után magasbalendülő kezek, az ajándékkönyvek azonnal olvasni kezdése, bekuckózás, szeretet. Sztorimesélés, könnyek közötti mosoly.
Család. Ennyi kell, nem tizenkét fogás.
Áldott, boldog karácsonyt kívánunk a blog olvasóinak!
Mitzi és Anica