Remélem, még időben szólok:Húsvétra muszáj sós kalácsot sütni!
Vasárnap este szokott elkapni a gépszíj, biztos a másnapra készül a szervezetem, de ilyenkor muszáj valamit sütnöm. Ilyenkorra már puccba vágtam a lakást, gyerek összekészítve hétfőre, jóidőben kicsatangoltuk magunkat, rossz időben meguntam a netet. Ekkor jön a mit süssek...
1 deci langyos,porcukros tejben felfuttattam 3 deka élesztőt. Közben átszitáltam 60 deka lisztet (azelőtt ezt sem csináltam, de egy ideje be kellett látnom, csak van oka annak a szitálásnak.), aminek a közepébe kis mélyedést vájtam és a felfutott élesztőt belecsurgattam. Összekevertem egy kis liszttel, olyan híg nokedliszerűvé, aztán letakarva békénhagytam egy negyedórára. Utána elkezdtem összekeverni, még 2-2,2 deci langyos tejet, két és fél tojássárgáját (nem, nem beszélek félre, a receptben, aminek alapján a kalács készült, ennyi szerepelt. Nem olyan bonyolult művelet a harmadik tojás sárgájának a megfelezése, nyugodtan tessék kipróbálni, sikerülni fog.), és egy bő fél marék sót adtam a tésztához.
Lágy tésztát dagasztottam, majd amikor már zsibbadt a karom, kb. 8 deka olvasztott vajat gyúrtam bele, apránként adagolva. Jó kis csúszós-zsíros tészta volt, de tényleg kellett bele a vaj.
Kétszeresére kelésig letakarva pihentettem, majd lisztes deszkán ötfelé vágtam. 5 rudat sodortam belőle, amit összefontam. Szokás szerint nem lett egyenletes: az elején lazább, a végén már szorosabb lett a fonás. A két végét aládugtam a tésztának, szilikonos sütőpapírral kibélelt sütőtálban még hagytam kelni - amíg a sütő bemelegedett - aztán megkentem a tésztából kimaradt fél tojás sárgájával és forró sütőben megsütöttem.
Nagyon könnyű, másnap is teljesen friss, a vajtól enyhén sárgás belsejű kalács, tényleg finom. Nekem szokás szerint kicsit szétcsúsztak a fonatok, bár ez engem nem zavar, de remélem, a tiétek nem csak finom, de az enyémnél szebb is lesz. :)