A maracujáért odáig vagyok: az illata mesés, íze különleges, savanykás, más gyümölcshöz nem is tudnám hasonlítani - ki kell próbálni!  Madeirán kóstoltam először, ott sokféle fajtája terem és az utcán is árulják a kipréselt maracuja-levet: nagyon üdítő. Szerencsére néha idehaza is lehet kapni, olykor passiógyümölcs néven. A múltkor viszonylag tűrhető áron jutottam hozzá, így hat darabot is vettem.

Évinek köszönhetem a maracuja-fagylalt ötletét, amit némi változtatással készítettem el. Először is öt félbevágott gyümölcsből kikanalaztam a húsát és szitán átpasszíroztam, mert a fagylaltban nem mutatnának jól a gyümölcs sötét magjai. 

 Kevéske, de igen intenzív ízű, sűrű levet kaptam, amit egy kis édesítőszerrel édesítettem, majd hozzákevertem 2,5 deci habtejszínt. A mélyhűtőben még előzőleg behűtött fagylaltgépem tartályára ráraktam a tetejét és elindítottam a keverőt. Csak ezután kezdtem el a nyíláson át beadagolni a masszát, hogy ne fagyjon az oldalára. 30-40 perc keverést írnak elő, de ezúttal 10-12 perc is bőven elég volt a fagylalt elkészüléséhez.

A gép tartályából kikanalaztam a fagylaltot kis szilikonformákba  /három adag lett/ és a mélyhűtőbe tettem. Azonnal is fogyasztható, akkor lazább, krémesebb.

Kb. három óra hosszat fagyasztottam, majd a teraszon elfogyasztottuk a forró délutánon. A fagylalt tetejére még egy kis mézzel édesített maracujahúst kanalaztam díszítésül. 

Ha nem kapunk friss gyümölcsöt, maracuja gyümölcsléből is kiválóan elkészíthető. A következő projekt a narancs- és banánfagylalt lesz.

És végül még egy madeirai látkép.