Az új év beköszöntekor aprószemű ételeket fogyasztani szerencsét és bőséget hoz a hagyományok szerint, de a hidegebb időszakban máskor is jólesik ez a melengető, gazdag leves.
A legjobb ízű a lencsegulyás marhahúsból készítve: 1,2 kg marhalábszár felkockázva, mellé 40 dkg lencse, 3 nagyobb sárgarépa, 2 petrezselyemgyökér, fél-fél zeller és karalábé, zeller- és petrezselyemzöld volt a hozzávaló.
A piacon beszerzett fehér sós szalonnát felkockáztam és kiolvasztottam.
Egy nagyobb fej felaprított hagymát megdinszteltem, erre került a marhahús, erős lángon pirítottam. Rápréseltem két fokhagymagerezdet, borsoztam, majd egy kis további pörkölés után egy kávéskanál pirospaprika és egy csipetnyi füstölt paprika adott további ízeket a leveshez.
Ezután következtek a felaprított zöldségek, a húshoz keverve további tíz percig pirítottam. A pirított sárgarépa különösen jó ízt ad.
Végül pedig az átmosott, átválogatott lencse, a levélzöldek, meg egy kevéske őrölt kömény került a levesbe, amit ekkor felöntöttem vízzel és besóztam. Ezután két eset lehetséges, vagy felforralás után mérsékelt hőfokon, lefedve mintegy két órán keresztül főzzük a levest, vagy pedig kuktában egy óra alatt - nem kérdés /legalábbis számomra/, hogy az elfoglalt ember melyiket választja.
A hús finom puhára főtt, akárcsak a lencse, ami nem volt előzőleg beáztatva. A leves elég sűrű lett, nem kellett bele semmiféle sűrítés. Nyolc főre készült a leves, tálaláskor apró csípős pirospaprikát, illetve citromot kínáltam mellé.
