A családunk egyik tehetséges ifjabb tagja csodás vadpörköltöket készít szarvasból, vaddisznóból, mikor milyen vadat tud beszerezni /többnyire a vadboltban/, sokszor bográcsban főzve. Megadja a módját, ünnepi alkalmakra feledhetetlen ízeket hoz létre.

Ez a szarvaspörkölt nem ilyen nekikészülés eredménye, hanem egy mélyhűtő-szelektálásból adódott: 50 deka felkockázott szarvashúst találtam, ami nem nagy mennyiség, de azért csak hasznosítani kell valahogyan.

A nagyobb húskockákat kisebb darabokra vagdostam, az itt-ott előforduló inakat, hártyákat eltávolítottam. Egy csíknyi füstölt szalonnát kiolvasztottam, megdinszteltem rajta egy fej felaprított hagymát, aztán kivettem, majd a zsiradékban megpirítottam a húsdarabokat.

Vissza a hagymát, fél evőkanálnyi pirospaprika, só, bors, két gerezd fokhagyma, vad-fűszerkeverék, pár szem szegfűbors /amit nagyon szeretek a vadakhoz használni/ és egy kis ágacska rozmaring került az edénybe, majd egy kevés vörösborral felengedtem.

Most néhány összevágott csiperkegomba következett, majd lefedtem a kuktát és 40 percig pároltam a gőzben a húst. 

A végső ízhatás beállításához elővettem egy üvegcse angol vörösáfonya-lekvárt, a háromnegyedét belekevertem a pörköltbe. Tapasztalatom szerint az édes ízek harmonikusan egészítik ki, szelidítik a vad markáns ízét.

Krumplikrokettel tálaltam, mellé további vörösáfonya-lekvárral. Hétköznapi kétszemélyes ebédhez képest nagyon is jól sikerült, ha több lett volna a hús, megállta volna a helyét nagyobb társaságban is.

Hozzávalók két személyre:

50 dkg szarvas színhús /comb vagy lapocka/, egy nagy fej hagyma, két gerezd fokhagyma, 3-4 kisebb csiperkegomba, 1,5 dl vörösbor, 3-4 szem szegfűbors, egy ágacska rozmaring, vad-fűszerkeverék, só, bors.