De jó is lenne, nyáron, halászcsárdában igazi harcsapaprikást enni... De nem lehet, én legalábbis mostanában csak afrikai harcsából láttam, márpedig az igazán finom a folyami szürkeharcsa. Úgyhogy a legjobb, ha magunk készítjük el!

Olyan egyszerű és nem sok időbe telik. Felkockázzuk a szép, bőr nélküli harcsafiléket, enyhén besózzuk. Egy nagyobb edényben sós szalonnát kiolvasztunk, rá egy kellően nagy felkockázott hagyma és dinszteljük pár percig.

 A legjobb minőségű pirospaprikánkból egy kávéskanálnyit belekeverünk és már mehetnek is rá a harcsakockák. Lehet kiegészíteni paradicsommal, paprikacsíkokkal, de most egyszerűen csak egy kis paradicsomszószt öntünk rá, majd sózzuk, borsozzuk. Azért kell a nagyobb edény, mert a párolás során inkább rázogatni kell, mint kavarni, nehogy összetörjön a finom halhús.

 Még egy kis tejfölös habarás...

Jól összeforraljuk és már kész is.

 Tudom, hogy a harcsapaprikás autentikus körete a túrós csusza, de a nyári melegben enyhe túlzásnak éreztem volna, ezért egy kis galuskát szaggattam körítésül. /Két nagy tojás, pici víz, só, liszt, jól összekeverni és egy ügyes szerkentyű segítségével forró vízbe kell szaggatni, pár percig főzni, majd hideg vízzel leöblítjük a galuskát./

 Minden elkészült jó negyedóra alatt.

 Én még egy kis kovászos uborkát is ettem a finom harcsa mellé.