A lazac mindig jó választás egy finom hétvégi ebédhez, akár vendégeknek is. Fontos, hogy a lazac friss és jó minőségű, lehetőleg szálkamentes legyen, a legjobb az egyenletesen vastag derék-részéből.

Besóztam, borsoztam a lazac-szeleteket és ezúttal mustáros-mázas pácba tettem. A pác összetétele: két evőkanál méz, egy evőkanál bajor mustár - az édesebb íz miatt, egy evőkanál dijoni mustár - ez kissé csípősebb és fél citrom kicsavart leve. Ebben a pácban érleltem a halszeleteket egy-két óráig.

 A sütőt előmelegítettem 180 fokra légkeveréssel, a halszeleteket kissé meglocsoltam finom olivaolajjal és a porcelántálban 40-45 percig sütöttem, az idő első felében alufóliával lefedve.

 Isteni finom lett, új ízekkel gazdagodott a megszokott lazac. Egyszerűen spanyol krumplis tortilla-szeletekkel és természetesen zöldsalátával tálaltam.

A következő alkalommal a mézes-mustáros pácban érlelt lazacszeleteket serpenyőben sütöttem mérsékelt tűzön, előbb lefedve, majd minden oldalán óvatosan megpirítva. Kiegészítésül néhány kisebb tintahalat is sütöttem mellé, fokhagymával ízesítve.

 A Lepcsánkparty blogon ezen kívül még többféle variációban lehet találni lazac-recepteket  - lehet válogatni!

 Találós kérdés: a legegyszerűbb, gyors, olcsó és finom desszert, szeretik kicsik és nagyok - mi az? Hát az angol morzsasüti, azaz a crumble! Ha van egy kis doboznyi szedrünk, ne habozzunk pár perc alatt összedobni ezt a finomságot.

 Kb. 20 dekányi szeder elég hozzá.

 Három nagyobb és két kisebb kivajazott felfújt-formába osztottam el a szedret és megszórtam barnacukorral.

 Kimértem 30 gramm zabpelyhet, 30 gramm finomlisztet, 40 gramm barnacukrot,

összekevertem 50 gramm vajjal, hogy morzsás állagú tésztát kapjak. Beadagoltam a formákba a gyümölcs fölé. Mivel kimaradt egy kis morzsa, azt egy plusz formába meggylekvárra rétegeztem rá.  

Sütés: 180 fokra előmelegített sütőben 30 percig. A legjobb fagyival tálalva: erre a szedres morzsasütire málna-szörbet került, ami remekül harmonizált a szeder ízével.

Hogy miért ajánlom ezt az egyszerű, de nagyszerű desszertet? Azért, mert szinte bármely gyümölcsből - sőt, gyümölcs híján lekvár felhasználásával is pillanatok alatt elkészíthető és különösen a gyerekek roppantul szeretik. Szederszezonban számtalanszor elkészítem, de más gyümölcsökkel (őszibarack, körte, alma, stb.) is kiváló.

Gyorsan ebédet/vacsorát kéne csinálni - ismerős feladat. Olasz durumtészta, parmezán, paradicsompüré mindig van otthon, egy kis 20 dekás szűzpecsenye-darab is maradt tegnapról, egy padlizsán is van a hűtőben.Tökéletes hozzávalói egy finom tészta-ebédnek. Ez a finomság kb. negyedóra alatt kompletten elkészült.

 Egy felkarikázott padlizsánt olajban megpirítottam, így lesz igazán finom az íze. Egy fél zacskó olasz fusilli /dugóhúzó alakú/ tésztát feltettem főni forrásban lévő forró sós vízben.

 A padlizsánkarikák után kb. 20 dekányi vékony csíkokra vágott szűzpecsenyét sütöttem meg sózás, borsozás és provanszi fűszerrel való ízesítés után.

 A padlizsánt besóztam és villával kissé összetörtem.

 Ezután már csak össze kellett keverni a lecsepegtetett tésztát a húscsíkokkal és a fűszeres olajjal, amiben sült, meg a padlizsánnal és egy kis doboz paradicsompürével. Végül apróra vágott friss bazsalikomlevél koronázta meg az ételt.

Tálaláskor frissen reszeljük rá a parmezánsajtot. Ha még egy olasz vérnarancsos üdítő is kerül mellé, tisztára Itáliában érezhetjük magunkat. 

 Annyira finom a padlizsános tészta, hogy gyakran készítem. Ezúttal hús nélkül készült, rövid csőtésztával.

 Parmezánsajttal megszórva finom, könnyű nyári ebéd.

Nem igazán szeretek ebédet hozatni, a saját főztünket minden szempontból jobb megoldásnak érzem. A legtöbben sokat dolgoznak, fárasztó tehernek érzik a mindennapos főzést, pedig csak minimális erőfeszítés kell ahhoz, hogy egészséges és finom ebédet/vacsorát tálaljunk családunknak. Ezért is érdemes új, könnyen elkészíthető recepteket kipróbálni - amilyeneket a Lepcsánkparty blogon bemutatunk.

 Néha a hétköznapi ételek is nagyon jól tudnak esni. Micsoda illatok szállnak a konyhában, ha lecsós májat készítünk!

Ezúttal pecsenyelibamájat kaptam (nem hízlalt). A lecsót egy ujjnyi fehér szalonna kiolvasztott zsírjára kockázott hagymával indítottam. A dinsztelés után rákerült a csodás édes kápiapaprika csíkokra vágva, néhány percig pároltam-sütöttem.

Amikor a paprika kezd puhulni, jöhet a felkarikázott paradicsom, só, bors és két gerezd fokhagyma. Jól összekeverve pároljuk néhány percig, utána még egy fél doboz kockázott paradicsom is erősíti az ízeket.

 És következik a pecsenyelibamáj: megmosva, az esetleges inasabb részt eltávolítva egészben teszem a lábasba a viszonylag nagyobb darab májakat, összesen fél kilót. Ezután már kis lángon kell együtt párolni, néha óvatosan rázogatva az edényt - nem célszerű kevergetni. 

Kb. 15 perc alatt el is készül a lecsós máj - alig várják az éhes ebédelők... Annyira gyorsan felfalták, hogy időm sem volt tányérfotót készíteni. 

A lecsós pecsenyelibamáj hozzávalói: 1/2 kg pecsenyelibamáj, két nagy kápiapaprika, két nagy paradicsom, fél doboz paradicsompüré (vagy kockázott paradicsom), 1 nagy fej hagyma, két nagy gerezd fokhagyma, só, bors, 1 ujjnyi fehér sós szalonna.

Egy kis franciás hangulat: ennek a sütőben sült, zöldséges-ricottás könnyű ételnek nehezen meghatározható a neve, talán a quiche felel meg legjobban. A quiche /ejtsd: kis/ francia töltött lepény, eredetileg Elzász-Lotharingiából származik. Volt itthon gombám, ricottám és tévedésből vett rétestésztám - hát ezt alkottam belőle.

A töltelék hozzávalói: 40 dkg apróra vágott csiperkegomba hagymán megpirítva, provanszi fűszerkeverékkel ízesítve és kihűtve, 25 dkg ricotta, két tojás, két gerezd fohagyma, kevés tejszín, 5 dkg reszelt sajt /Gouda/, petrezselyemzöld, só, bors.

 Habverővel összekevertem a ricottát a két tojással és a sajttal, belelöttyintettem egy kis tejszínt, hogy ne legyen túl sűrű, sóztam, borsoztam, belepréseltem a fokhagymát, apróra vágott petrezselyemzöldet és még egy kis provance-i fűszerrel megszórtam a franciás ízhatás kedvéért.

 Megolvasztottam előzőleg 5 dkg vajat. A kész réteslapokat egyesével egy tálra fektettem és laponként megkentem vajjal, összesen nyolc lapot.

 Kivajaztam két nagyobb és két kisebb szufflé-formát és kibéleltem a réteslapokkal. Beleöntöttem a keveréket, a tetejére parmezánsajtot reszeltem.

 Előmelegített sütőben (180 fok) kb. 30 percig sütöttem.

 Nagyon guszták lettek. Ez a két nagy adag igazából két-két személyre is elegendő lenne.

 Ez pedig két gyerekadag.

Nagyon finom, ropogós lett a rétestészta, a ricottás-gombás töltelék könnyű és ízletes. Egy kis kacsacomb is készült mellé a húsevők kedvéért. Egy kis kirándulást tettünk a francia konyhába.

 Önmagában is megállja a helyét ez a kis quiche. Meglepő tapasztalat: a rétestészta finomabb és könnyebb, mint a hasonló esetekben gyakrabban használt leveles tészta. Ezentúl ezzel fogok quiche-t készíteni - a zöldséges variációk száma szinte végtelen. Sőt, vendégek kedvéért egy nagy piteformában is készíthető és tortaszerűen szeletelhető. /Itt  ricotta helyett mascarponéval készült./

A jó öreg Angus-t mindig szívesen rendeli az ember étteremben, hogy lehetne akkor ellenállni az alkalomnak, ha egy üzletben elfogadható áron kaphatunk 21 napig érlelt Angus steakhúst?

Készítsük el otthon, nem nagy ördöngősség! Íme, az eredmény - ugye, nem is rossz?

 Így néztek ki a finoman márványozott szeletek sütésre várakozva, már szobahőn tartva, enyhén sózva, gazdagabban borsozva és olivaolajjal megkenegetve.

 Ha steak-ebédre/vacsorára készülünk, nagyon fontos a sorrend és a jó időzítés. Legtöbbször gombát adok mellé, így annak a sütésével kezdem a munkát. A megtisztított, félbe-negyedbe vágott csiperkéket olajon megsütöm, sózás és provanszi fűszerekkel való ízesítés után, néha kicsit lefedve - pár perc alatt el is készül. Egy lefedett jénai tálban félreteszem.

 Most jön a java: a hús sütése. Felforrósítom az öntöttvas grillserpenyőt - olaj nélkül. Amikor már forró, beleteszem a hússzeleteket. Mivel szép csíkokat hagy a sütő, egy perc után fordítok a húsok állásán egy negyedet - így kapjuk meg a csini négyzetrácsos mintát. Két percet sül az egyik oldalon és két percet a másik oldalon, így lesz a közepe rózsaszín: á point. Ha letelt a sütési idő, egy porcelántálba tesszük a steakeket pihenni, lefedve.

 Végül egy kis krumplit is érdemes sütni, hogy komplett legyen, ezúttal rósejbnit, azaz vékony karikákra szelt, leszárított krumplikarikákat sütöttem bő forró olajban. Papírtörlőre szedtem, csak utólag szabad sózni.

 Minden elkészült, lehet tálalni. 

Facebook-on is megtalálhatjátok a Lepcsánkparty legjobb posztjait és receptjeit!

 Könnyű nyári ebédnek mindig jó választás egy finom hal sütése. A kérdés, mi legyen a friss farkassügér mellé a körítés? Itt egy szép padlizsán, egy próbát megér.

Ilyen kevés hozzávaló elég is egy finom ebédhez. A két szép konyhakész farkassügér hasába fokhagymás fűszervaj-darabkákat tettem, besóztam, borsoztam, és még néhány citromkarika is került mellé.

 A besózott padlizsánkarikákkal körülvettem a halakat, finom olivaolajjal enyhén meglocsolva.

 180 fokra előmelegített sütőben 40 percig sütöttem.

 A hal tökéletes lett és a padlizsánkarikák is szépen megsültek. Erőfeszítés nélkül és melegben való szenvedés helyett remek kis ebéd kerekedett. Jól passzolt a hal mellé a padlizsán - jöhet máskor is.

Mindig csak krumpli vagy rizs a köret, esetleg saláta, párolt zöldség? Itt az alternatíva: finom, egészséges, nem kerül sokba és pillanatok alatt elkészül. Sosem gondoltam volna erre az elkészítési lehetőségre, pedig ez a karfiol igazán Kolumbusz tojása...

 Rózsáira szedem a karfiolt, jól megmosom és aprítógépben nagyjából rizsszem méretűre aprítom.

Olivaolajon megpirítom pár percig, közben megsózom, borsozom, majd aprított petrezselyemzölddel meghintem.

 És már kész is, lehet tálalni.

 Most egy sütőben sült pisztráng mellé készült, jólesett a nyári melegben ez a könnyű étel.

A bizarr, hosszúkás alakú kagylóhéjjal már többen talákozhattak a tengerparton, régimódi borotvára hasonlít (angolul razor clam, spanyolul navajas). A borotvakagyló a tenger aljába fúródva él, onnan szedik ki a halászok. Sokan ismerhetik már a tengerparti éttermekből és piacokról: a spanyol és a brit konyhában is népszerű - most már itthon is beszerezhető. A finom, enyhén édeskés ízű kagylókat érdemes megkóstolni, egyszerű az elkészítésük.

 Így néz ki a hazai nagyáruházból hozott borotvakagyló 1kg-os csomagolásban: három - négy fő részére elegendő előételnek.

 Enyhén sós vízbe kell áztatni felhasználás előtt, egyszer lehet cserélni a vizet. A kagylócskák élnek, kinyílnak, kidugják a fejüket, mocorognak. /Amelyik nem ad életjelet, kidobandó./

Amíg fürdenek a kagylók, készítsünk egy picada-t. Ez a spanyol eredetű keverék fokhagymából, apróra vágott petrezselyemzöldből, reszelt citromhéjból, pár csepp citromléből, sóból és olivaolajból áll, mozsárban jól szétdörzsölve. Ezzel fogjuk sütés közben locsolgatni a kagylót, isteni illatokat keltve.

 Extra szűz olivaolajat hevítünk, beletesszük a lecsepegtetett kagylókat, le is lehet néhány percre fedni és csak rázogatni kell, nem keverni (James Bond módjára). Adhatunk egy löttyintés fehérbort is hozzá. Két-három perc múlva levesszük a fedőt és a picadát rácsorgatjuk a kagylókra. Még 1-2 perc és már kész is. Tovább nem szabad sütni, mert gumiszerűen kemény lesz - ez minden kagylóra érvényes. (Melegíteni sem lehet.)

 Előételként szokták tálalni, frissen kell fogyasztani /csak a fehér részeket/, citrommal meglocsolva. A spanyolok héjában tálalják, de felvágva, megtisztítva is lehet tálalni. Egyik kedvenc kagylóm és most már itthon is kapható.

Hozzávalók 3 - 4 személyre: 1 kg friss borotvakagyló, extra szűz olivaolaj.

A picada /ejtsd: pikáda/ hozzávalói: fél csokor zöldpetrezselyem, két-három gerezd fokhagyma, 1 citrom, olivaolaj, só.

 Gyönyörű hazai padlizsánokat kaptam a piacon, így egy mediterrán jellegű rakott finomságot ötlöttem ki belőlük. Hús + tészta + zöldség egy tálban összesütve - ebből csak jó sülhet ki. Nem találtam ilyesféle receptet a neten, így magam komponáltam, részben a Pármai padlizsán, részben a Pasta alla Norma receptek ihletésére, amelyek a Lepcsánkparty blog hasábjain is megtalálhatók.

 Feltettem főni a színes kunkori olasz száraztésztát. A megmosott, viszonylag vastagra szelt /1 - 1,5 cm/ padlizsánokat olajban megpirítottam. Ez mindig nagyon fontos, így lesznek a padlizsános ételek különösen finomak.

Utána megpirítottam a két centiméter vastagra szeletelt, sózott, borsozott, préselt fokhagymával ízesített csirkemellet. A vastagabb hússzeletek nem fognak kiszáradni és zamatosak maradnak a sütés során. Egy doboz passzírozott paradicsomot ízesítettem sóval, borssal, oregánóval, provanszi fűszekeverékkel és egy kis cukorral. Nem is kell összefőzni, az majd a sütő dolga lesz.

Egy nagyobb és mélyebb porcelántál aljára öntöttem a kevéske, sütésből maradt olajat, erre került a színes tészta, amire ráöntöttem a paradicsomszósz felét.

 A következő sor az elősütött csirkemell-szeletek.

Ezt követik a megpirított padlizsánkarikák. 

Most a paradicsomszósz második fele következik, utána a felkarikázott, jobb minőségű mozzarella, megszórva apróra vágott friss bazsalikomlevéllel. 

 Előmelegített sütőben 40-45 percig sütöttem: az ízek remekül összeértek. A mozzarella miatt frissen érdemes fogyasztani, apróra vágott friss bazsalikomlevéllel meghintve.

Hozzávalók négy személyre:

másfél nagyobb csirkemell, két padlizsán, két mozzarella, só, bors, két gerezd fokhagyma, friss bazsalikom.

A paradicsomszószhoz: 1 doboz passzírozott paradicsompüré, oregánó, provanszi fűszerkeverék, só, bors, cukor.