Az első próbálkozásom a lassú főzőben: arra gondoltam, hogy elsőként egy darab csont nélküli bőrös sertéscombot fogok elkészíteni, mégpedig savanyúkáposzta-ágyon. Erre vonatkozóan nemigen találtam szakirodalmat, így zömmel saját kútfőből dolgoztam. A vadonatúj, elég méretes lassú főzőm kerámia belső edényét kacsazsírral bekentem és ráhelyeztem 40 dkg átmosott savanyú káposztát. Erre egy feldarabolt hagyma került, majd a jó 80 dekás bőrös sertéscomb-darab, amelyet fűszereztem sóval, töröttborssal, kevéske köménnyel és pirospaprikával, majd két fokhagymagerezdet is préseltem a tetejére.
8 és fél órára állítottam a lassú főzőt 'slow' /lassú/ fokozatra. Az üvegtetővel fedett edényt kiraktam a spájzba, hogy az éjszakai főzés során keletkező illatok ne lepjék el a házat. Amikor letelik az alacsony hőfokú főzés ideje, az edény átkapcsol melegen tartásra. Felkelés után ez a látvány fogadott /és nem volt túl erős káposztaszag/.
A kerámiaedény tartalmát átraktam egy jénaiba, de a hús bőrös részét levágtam, mivel nem szeretjük. Az étel így a hűtőben várakozott ebédig, amikor pár perc alatt megmelegítettem és a közben megfőtt krumplival tálaltam.
A lassú főzővel szerzett első tapasztalataim kedvezőek: az összekészítés pár perce után semmi dolgom nincs a főzéssel, estétől reggelig felügyelet nélkül elkészül az étel, nincsenek erős illatok, az edény nem melegszik fel túlságosan. Első pillanatra úgy tűnt, mintha a szélén kissé odaégett volna a káposzta, de csak enyhén megpirult és nagyon jó íze lett. A hús kellemes állagú, nem főtt szét és nagy meglepetésemre nem lett zsíros az étel. Folytatása következik.