recept-sztorik

Lepcsánkparty

Lepcsánkparty

Sertéscomb káposztaágyon lassú főzőben

Mitzi von Küche

2020. január 28. - Mitzi von Küche

 Az első próbálkozásom a lassú főzőben: arra gondoltam, hogy elsőként egy darab csont nélküli bőrös sertéscombot fogok elkészíteni, mégpedig savanyúkáposzta-ágyon. Erre vonatkozóan nemigen találtam szakirodalmat, így zömmel saját kútfőből dolgoztam. A vadonatúj, elég méretes lassú főzőm kerámia belső edényét kacsazsírral bekentem és ráhelyeztem 40 dkg átmosott savanyú káposztát. Erre egy feldarabolt hagyma került, majd a jó 80 dekás bőrös sertéscomb-darab, amelyet fűszereztem sóval, töröttborssal, kevéske köménnyel és pirospaprikával, majd két fokhagymagerezdet is préseltem a tetejére.


slow_kap1.jpg

8 és fél órára állítottam a lassú főzőt 'slow' /lassú/ fokozatra. Az üvegtetővel fedett edényt kiraktam a spájzba, hogy az éjszakai főzés során keletkező illatok ne lepjék el a házat. Amikor letelik az alacsony hőfokú főzés ideje, az edény átkapcsol melegen tartásra. Felkelés után ez a látvány fogadott /és nem volt túl erős káposztaszag/. 

slow_kap2.jpg

 A kerámiaedény tartalmát átraktam egy jénaiba, de a hús bőrös részét levágtam, mivel nem szeretjük. Az étel így a hűtőben várakozott ebédig, amikor pár perc alatt megmelegítettem és a közben megfőtt krumplival tálaltam.

slow_kap3.jpg

A lassú főzővel szerzett első tapasztalataim kedvezőek: az összekészítés pár perce után semmi dolgom nincs a főzéssel, estétől reggelig felügyelet nélkül elkészül az étel, nincsenek erős illatok, az edény nem melegszik fel túlságosan. Első pillanatra úgy tűnt, mintha a szélén kissé odaégett volna a káposzta, de csak enyhén megpirult és nagyon jó íze lett. A hús kellemes állagú, nem főtt szét és nagy meglepetésemre nem lett zsíros az étel. Folytatása következik.

Tonhal-steak édesburgonyával: szuper duó

Mitzi von Küche

 Igazán elkényeztetnek minket az üzletek sok különlegességgel, most éppen sárgaúszójú tonhal-steaket vettem. A vörös tonhalat már többször próbáltam, meg is írtam a blogon, de ez a fajta tonhal újdonság volt nekem.

A jól bevált dolgokon nem érdemes változtatni. A tonhal-steak elkészítése olyan egyszerű és az eredmény annyira finom, hogy csak ajánlani tudom a tisztelt gasztronómiai érdeklődésű olvasóközönségnek.

A szép vastag halszeleteket a csomagolásból kivéve finoman megsóztam, citromlével bespricceltem és egy kis borsot daráltam rá. Egy órácskát töltöttek így el szobahőn. Steaket nem szabad a hűtőből kivéve sütni, mert csalódás érheti az embert. Amikor eljött az ebéd ideje, olivaolajjal jól bekenegettem a tonhal-szeletek mindkét oldalát, majd a jól felforrósított serpenyőbe helyeztem őket.

img_1578.jpg

Kettő perc sütés az egyik oldalon, fordítás és kettő perc sütés a másik oldalukon - ennyi és nem több! Kell ennél egyszerűbb recept? Az édesburgonya-szeletek sütését már hamarabb el kellett kezdenem, hogy egyszerre készüljenek el a dolgok. Most fagyasztott édesburgonya-hasábokat sütöttem air fryer-ben /olaj nélküli fritőz/. A salátát egy kis remuládmártással már előzőleg bekevertem.

ton_edesb2.jpg

A tonhal - édesburgonya kombináció egyenesen fenséges lett. Első ízben csak egy egyszerű hétköznapi ebédre készült, de annyira kifinomult és jóízű lett, hogy ünnepi éteknek is elkészítettem.

ton_edesb3.jpg

 

Vadraguleves

Mitzi von Küche

 Az új év beköszöntekor jólesik egy savanykás tartalmas leves. Ezúttal vaddisznócomb volt a raguleves kiindulási alapja.

vadrag_lev6.jpg

A hozzávalók 6-8 főre: 40 dkg vaddisznócomb-filé, sós szalonna, 

vadrag_lev1.jpg

 kockára vágott zöldségek, úgymint két sárgarépa, másfél petrezselyemgyökér, negyed zeller és karalábé, két csiperkegomba, zellerlevél. 

vadrag_lev2.jpg

 A leves elektromos kuktában készült: először a szalonnát olvasztottam ki sütőprogramon, majd rákerült a csíkokra vágott vaddisznóhús - együtt pirítottam pár percig.

vadrag_lev3.jpg

 Következtek a zöldségek, őket is pirítottam néhány percig - a pirított répa fejedelmi ízt tud adni a levesnek. Felöntöttem vízzel, adtam még hozzá egy marék fagyasztott zöldborsót is. Az ízesítés sóval, szemes borssal, borókabogyóval és tárkonnyal, valamint két kisebb babérlevéllel történt. Beállítottam a kuktámat 'Stew' programra, a főzési időt 30 percre állítottam be. Rátettem a fedőt és egy óra hosszat be sem mentem a konyhába - a kukta tette a dolgát felügyelet nélkül is (mindenféle gőzölés, sípolás, egyebek nélkül).

vadrag_lev4.jpg

 Amikor a fedő nyithatóvá vált, belekukkantottam az edénybe. Megkóstoltam a levest, még egy kis citromos savanyítást kívánt és ezután már csak egy kis tejföllel összeforralva állítottam be a végső konzisztenciát.

vadrag_lev5.jpg

 Tálaláskor megszórtam még egy kis szárított tárkonnyal, kapott egy karika citromot is. Mellé frissen sütött parmezános stanglit kínáltam. Csodálatosan pikáns lett a vadraguleves - jól kezdődik az új év!

vadrag_lev7.jpg

 

 

 

Az egyik legfinomabb magyar hal: a süllő

Mitzi von Küche

 A Kárpát-medencében őshonos nemes hal a süllő, amely az oxigénnel jól ellátott állóvizekben érzi jól magát. Ritka vendég a halboltokban a friss süllő - maga a boltos is csodálkozott, hogy éppen kapható. Elég kisméretű halakat kaptam, de ennek is örültem.

sull1.jpg

 Finom, fehér, szálkamentes húsa miatt minden halkedveló szereti a süllőt /másfél kilós súly felett már fogasnak hívják/. A legegyszerűbb elkészítési móddal lesz a legfinomabb: sütőben megsütve. A konyhakész halakat besóztam, pici citromlével meglocsoltam és olivaolajjal kikent jénai tálba helyeztem. Mellé csupán néhány felszeletelt ördögszekérgomba került. A hal tetejét is bekentem az olivaolajjal. 180 fokra előmelegített sütőbe tettem.

sull2.jpg

 20 perc sütés elegendő is lett a halacskák elkészüléséhez.

sull3.jpg

 A süllő és a gombaszeletkék mellé párolt basmati rizset és vinegrette-tel kevert salátát tálaltam.

sull4.jpg

 Egyszerű, elegáns étel, az ünnepi asztal dísze!

sull5.jpg

Lazac és garnéla sütőben sütve

Mitzi von Küche

Ezekben az ünnepi hetekben, amikor összegyűlik a család, gyakran fogadunk vendégeket, sok finomság kerül az asztalra. A hal- és tengeri ételek is előtérbe kerülnek karácsony táján, bár egész évben érdemes fogyasztani. Ilyenkor sokan éjt nappallá téve sütnek-főznek, de az elfoglalt dolgozó háziasszonyok/-emberek számára nem kis időbeli megterhelést jelentenek ezek az ünnepi ebédek-vacsorák.

Ez a könnyen kivitelezhető lazac - garnéla kombináció jó példa lehet a 'könnyen - gyorsan - finomat' hármas kívánság teljesítésére.

laz_garn5.jpg

Ez az étel most csak egy kétszemélyes, bőséges adventvasárnapi ebédre készült, de a mennyiség könnyen többszörözhető. 12 darab friss, nem fagyasztott nyers garnélarákot citromlével megöntöztem, kissé besóztam, két nagy gerezd fokhagymát préseltem rájuk, kis zöldfűszerkeveréket is kaptak, végül extra szűz olivaolajjal meglocsoltam. Így állt egy óráig /de azonnal is süthető/. Két közepes nagyságú friss lazacszeletet besóztam, provanszi fűszerrel megszórtam és páccal bekentem. A pác egy kiskanál mustárból, egy kiskanál mézből, gyümölcsös sötét balzsamecetből és szintén olivaolajból állt. /Ez is állhat kicsit, de azonnal is neki lehet látni a sütésének./

laz_garn1.jpg

 A 180 fokra előmelegített sütő középső rácsára helyezve kb. 20 percet sült a garnéla és a lazac - ez utóbbi félideig fóliával lefedve. Közben megfőtt a basmati rizs is, most már elektromos kuktában egy 7 perces programmal.

laz_garn2.jpg

 A garnélát eddig legtöbbször serpenyőben szoktam sütni kevés olivaolajon, de most az egyszerűség kedvéért mindkét tál a sütőben készült el. A garnéla annyira ízes lett, mint még eddig sosem /eddig serpenyőben sütöttem/. A lazac puha, a pác különleges ízt adott neki. Még egy kis saláta vinegrette-tel és már az asztalon is van az ünnepi finomság.

laz_garn4.jpg

Jakabkagylós tészta házi pestoval

Mitzi von Küche

Az olasz tészták számtalan variációját mindenki kedveli, könnyű őket változatos módokon elkészíteni és kicsi és nagy is szívesen fogyasztja - persze, elősorban frissen az igazi. Ez a szélesmetélt Szent Jakab kagylóval, más néven fésűkagylóval készült, mégpedig az apróbb fajtával, amit mélyhűtve nálunk is lehet kapni és jóval kedvezőbb áron, mint a nagy testvérét.

pest_ka9.jpg 

Igazából az étel ötletét az adta, hogy a teraszról be kellett hoznom a növényeket a hideg miatt. A bazsalikomom igencsak megbokrosodott és nem fért volna el a konyhaablakban. Így adta is magát a pesto elkészítése. Genovai pestót készítettem, itt látható az öt hozzávaló: friss bazsalikomlevelek, pirított fenyőmag, fokhagyma, parmezánsajt és extra virgin olivaolaj - csupa-csupa egészség.

pest_ka1.jpg

 5 dkg pirított fenyőmagot egy löttyintés olivaolajjal az aprítógépbe tettem és pulzáló módban aprítottam. Került mellé két nagyobb gerezd fokhagyma, majd 7-8 dkg reszelt parmezánsajt.

pest_ka2.jpg

 Most következtek a bazsalikomlevelek, két jó marék is kellett bele, meg még egy löttyintés olivaolaj és így folytatódott az aprítás - kóstolás, amíg pont megfelelő lett az íze. Két kis üveg pesto lett, az egyiket felhasználtam, a másik jól lefolpackozva a hűtőben várakozhat pár napig a további hasznosításra (vagy ajándékozásra).

pest_ka3.jpg

 A kiolvasztott apró fésűkagylókat enyhén besóztam és citromlével meghintettem. A korallok /a narancsszínű ikra/ kb. felét eltávolítottam, mert nem mindenki szereti - én például igen.

pest_ka5.jpg

 Elkezdtem a friss tagliatelle tészta főzését forrásban lévő sós vízben, olivaolajon pedig közben közepes lángon megpirítottam a kis kagylókat, 1-2 perc az egész, tovább nem szabad sütni, mert kemény lesz. Új találmányomként néhány kanál zöldfűszeres vajkrémet tettem a serpenyőbe és gyorsan átforgattam bennük a jakabkagylókat.

pest_ka6.jpg

 És már következett is a frissen készített pesto ideje, ez is kapott kb. két percet a serpenyőben.

pest_ka7.jpg

 Az elkészült tésztát a serpenyőben lévő szószos kagylóval óvatosan összeforgattam, a tészta főzővizével picit hígítottam.

pest_ka8.jpg

 A tálaláskor már csak egy kis citromlével kell meglocsolni a tésztát.

pest_ka10.jpg

Ördögszekérgomba zacskóban sült szűzpecsenyével

Mitzi von Küche

Régóta szemezek ezzel a bizarr alakú gombával, most volt itt az idő közelebbről is megismerni. Az ördögszekérgomba a laskagombák királynője, ízében pedig a vargányára emlékeztet, olvastam a szakirodalomban.

ord_szu2.jpg

 Azt is megtudtam, hogy szeletekre vágva grillezni szokták, "steak"-nek nevezve. Hát vágjuk akkor fel: gyönyörű, friss a metszlapja.

ord_szu4.jpg

De azért ezzel a pár szem gombával nem fogunk jóllakni, készítsünk hát mellé egy kis sertés szűzpecsnyét sütőzacskóban. Hálás dolog zacskóban sütni, mert biztosan nem fog kiszáradni vagy megkeményedni, ami esetleg egy óvatlan sütőben sütés során előfordulhat... Sőt, a zacskóba rakott plusz dolgok sokat emelnek a hús ízén. Most összesen egy fél sárgarépát, fél petrezselyemgyökeret, negyed zellert, egy zellerlevelet, nlgy szem felvágott krumplit, fél fej hagymát és két gerezd fokhagymát tettem a sütőzacskóba a besózott és borsozott jó fél szűzpecsenye /kb. 40 dkg/ mellé - két fő részére készült.

ord_szu1.jpg 

Lezárás előtt 1,5 dl vizet öntöttem a zacskóba, majd lezártam és a tetején néhány helyen megszurkáltam hústűvel, hogy sütés/párolás közben a levegő tudjon távozni. Előmelegített sütőben 50 percig sült. Amikor elkészült a hús, kicsit pihentettem, majd elektromos késsel felvágtam /nagyon jó a meleg húsok szeleteléséhez/ és a krumplival és a kis zöldséggel együtt egy jénai tálba tettem lefedve, amíg elkészült a gomba.

ord_szu5.jpg

 Egy grillserpenyőbe tett kevés olajon, mérsékelt tűzön kezdtem sütni a besózott és borsozott gombaszeleteket, eleinte néhány percre lefedve, hogy megpuhuljon. Amikor már szép színt kapott, megfordítottam. Összesen kb. 5 percig sült a gomba.

 ord_szu6.jpg

 Nagyon finom lett, tényleg kissé emlékeztetett a vargányára az ördögszekérgomba íze. Legközelebb viszont bele fogom tenni a sütőzacskóba a gombát is, megnézzük, mi sül ki belőle.

 ord_szu8.jpg

Sertéskaraj rókagombás mártással

Mitzi von Küche

 Ó, de hát ez nem egy extra dolog, miért kellene ebből blogposztot írni? Hát azért, mert új technológiával készült ez a rókagombás karaj. Mostanában kezdenek berobbanni a nemzetközi piacon, de már idehaza is az automata elektromos kukták, intelligens főzőedények, illetve több más névvel illetett főzőalkalmatosságok. Üdvözlünk minden újdonságot, ami megkönnyíti, lerövidíti a főzést. Sajnos, még viszonylag kevés tapasztalat olvasható magyar nyelven - ezért született ez a cikk.

Ez a rókagombás karaj egy ilyen készülékben készült.

rokagomb_kar_pan4.jpg

 Fél evőkanál olaj, majd fél fej felvágott hagyma került az okos kuktába, amelyet bekapcsoltam és beállítottam egy 25 perces programra. Rögtön el is kezdett melegíteni, dinsztelődött a hagyma, majd beletettem a négy szelet sózott, borsozott rövidkarajt, kissé megpirítottam mindkét oldalukon. Fél deci vizet öntöttem még bele és lezártam a kuktát. Ezután többet már rá sem kellett néznem.

rokagomb_kar_pan1.jpg

 A főzési-párolási idő lejárta után egy gombnyomással kiengedtem a gőzt és hozzáadtam a húshoz a mélyhűtött rókagombát, kb.15 dkg-ot, egy kis provanszi fűszerkeverékkel ízesítettem.

rokagomb_kar_pan5.jpg

 A folyadékot kissé besűrítettem porított rókagomba-szósszal /persze, liszttel vagy keményítővel is lehet sűríteni/. Most egy 10 perces könnyű programot állítottam be az elektromos kuktán. Nagy előny, hogy nem kell felügyelni az ilyen típusú készülékeket, nem fog gőz kijönni belőle, biztonságos - ellentétben a hagyományos túlnyomással főző kuktafazekakkal.

rokagomb_kar_pan2.jpg

 Amikor az idő lejár, a kukta jelez, leállítja a főzést és melegen tartja az ételt vagy kikapcsol - beállítás szerint.

rokagomb_kar_pan3.jpg

 A hús vajpuha lett /ami a rövidkarajnál nem mindig sikerül/ és finom az isteni rókagombával kísérve. Amilyen rövid idő alatt elkészült, fantasztikusan összeértek az ízek. Burgonya-gratinnel tálaltam.

rokagomb_kar_pan4.jpg

Elfoglalt, de főzni szerető asszony-/férfitársaknak nagy segítség ez az okos készülék, sokféle típusban kapható. Érdemes az újdonságoknak utánanézni, kipróbálni, megkönnyíti az otthoni munkánkat az intelligens kukta.

Tigrisrák tagliatellével

Mitzi von Küche

Olyan jó, hogy már nálunk is nagy választékban kaphatók a tengeri finomságok, sokféle különlegességet lehet és érdemes is kipróbálni. A rákok terén is válogathatunk: friss és fagyasztott, nyers és előfőzött, héjas és héjatlan - lehet választani.

tigr5.jpg

Egy-két jótanács: minél nagyobb a rák, annál finomabb. Nem érdemes a legapróbb koktélrákot venni, a 16/20-as méret megfelelő és meg is fizethető. A legjobb a friss, de azt kevés helyen árulják. Ha nem jutunk hozzá a szürke színű friss rákokhoz, válasszuk a fagyasztottat - de ne a rózsaszínű előfőzöttet, mert az eléggé íztelen, hanem a nyersen lefagyasztottat, az lesz a megfelelő. Érdemesebb a héj és fej nélküli rákokat venni /garnéla- vagy tigrisrák/. 

tigr1.jpg

A kiolvasztott tigrisrákok farkát lecsippentettem, egy tálba téve besóztam, citromlével megöntöztem, zöldfűszerkeveréket és két gerezd fokhagymát préseltem rá, végül olivaolajjal összekevertem és pácolódni hagytam 1-2 órát.

tigr2.jpg

Egy doboz /250 g/ friss tagliatellét - olasz szélesmetéltet - feltettem főzni sós vízben. Egy serpenyőbe öntöttem a rákok páclevét és fél hagymát dinszteltem benne. Rádobtam a tigrisrákokat, még egy gerezd fokhagymát és a rákokat 2-3 percig pirítottam egy-egy oldalukon - tovább nem szabad, mert összezsugorodik és kemény lesz!

tigr3.jpg

Ezután egy jó fél doboz zöldfűszeres vajkrémmel sűrítettem - ezt most próbáltam ki először és nagyon bevált, jobban, mint a tejszínes sűrítés. A közben megfőtt tésztát átraktam a serpenyőbe és összeforgattam a tigrisrákkal.

tigr6.jpg

Frissen kell tálalni, friss citrom kíséretében. Ezt a receptet sokszor kipróbáltam, jól bevált, ezért ajánlom a mediterrán tengeri ízek kedvelőinek, de az újdonságok iránt fogékonyaknak is. Két főre készítettem, jó bőven volt benne rák - nem úgy, mint az éttermekben, ahol vadászni kell a tészta között...

Sajtos tallér klopfolva

Mitzi von Küche

Mindenki szereti a sós ropogós rágcsálnivalókat. Nem győzzük venni a boltit, de az tele lehet egészségtelen anyagokkal és elég drága is. Készítsünk hát házilag, nagyon egyszerű módon - egyúttal a kimaradt sajt, tejföl is méltó felhasználásra kerül.

sajt_klop6.jpg

Nem vagyok nagy sütögető - a blogban is viszonylag kevés édes és sós süti szerepel - de ez a sajtos tallér annyira egyszerű, hogy egy kezdő is bátran nekiállhat és bezsebelheti az elismeréseket. Én is ripsz-ropsz összedobtam és a sütéskor terjengő finom illatok oda is vonzották a családtagokat.

sajt_klop1.jpg

A hozzávalók listája rém egyszerű: 25 dkg liszt, 10 dkg vaj, 1 tojás, 15 dkg jó minőségű, markánsabb ízű reszelt sajt (én olasz provolonét használtam), egy nagy pohár tejföl fele, szükség esetén só /én nem tettem bele/. A reszelő nagyobb lyukú részén reszeltem a sajtot, így rusztikusabb, ropogósabb lett a tallér.

A tészta összeállítása nagyon könnyű, a lisztbe belemorzsoljuk a vajat, hozzáadjuk a tojást, tejfölt, majd a reszelt sajtot és összegyúrjuk. Azonnal is süthető, de egy félóra pihenés a hűtőben csak használ a tésztának.

Kanállal kis gombócokat szakajtunk a tésztából és a húsklopfolóval rányomunk, majd a másik oldalára is (ha nagyon ragad, kicsit lisztezzük közben). Ennél könnyebb technikát nehéz lenne találni... Sütőpapírral bélelt sütőlapra tesszük a tallérokat.

sajt_klop2.jpg

200 fokra előmelegített sütőben kb.10-15 percig sütjük, légkeveréssel hamarabb elkészül, mint alsó-felső sütéssel.

sajt_klop3.jpg

 Belengi a házat a finom illat - hamar el is fogy a finom klopfolt tallér,

 sajt_klop5.jpg

UPDATE: többféle keménysajttal is elkészítettem már a klopfolt sajtos tallért, de a legfinomabb a provolone sajttal készült volt. Pici darált köménymagot is tettem a tésztába (bár a markáns sajtíz eléggé elnyomta).

 

süti beállítások módosítása